Sikerek

Én úgy voltam ezzel, hogy nem bízom a véletlenre. Ha akkor állok neki a közoktatás esetleges hibáit korrigálni, amikor már ott a baj, az nagyon késő lesz. Nyelvszakos tanárként sajnos láttam 8. osztályos nagyfiú és 22 éves fiatalember édesanyját is kétségbeesetten sírni azért, mert gyermekük élete félresiklott az olvasási nehézségek miatt. Akkor már hová rohangáljunk, mihez kapjunk, hogy hozzunk be évtizedes lemaradásokat a mai rohanó világban? Ma már az is lemarad, aki csak lassabban tudja tartani a lépést, mit kezd az, aki 8-10 év lemaradást próbálna bepótolni? Ezért úgy döntöttem, hogy személyesen kezeskedem róla, hogy gyermekeim tudjanak olvasni, mire első osztályba lépnek, ez így is lett. Nem bántam meg. A környezetemben látott fájdalmak, keserűségek, kudarcok csak megerősítenek ebben. Hogy tud-e és szeret-e olvasni a gyermekem, nem egy olyan kérdés, amire „nem” lehet a válasz. Soha nem bocsátottam volna meg magamnak, és szent meggyőződésem, hogy ez az én felelősségem. Szidhatom az iskolát és a tanítót, ha kudarcot vallunk, de ebből a gyerekem nem fog tudni tejet venni a boltban. Ha felnő, senki nem lesz kíváncsi arra, hogy ő miért tanulatlan és műveletlen.

Ez a könyv egyszerre ad megkönnyebbülést és ró ránk súlyos terheket. Megkönnyebbülés azért, mert kiderül, hogy nem kell tanító szakos diplomával rendelkeznem, ha meg akarom tanítani olvasni a gyermekem. Súlyos felelősség pedig azért, mert megfoszt minket, szülőket attól, hogy bárki másra mutogassunk, ha baj van. Azzal már nem menthetem fel magam, hogy azért nem segítettem, mert nem vagyok tanító, és nem tanultam, hogyan kell egy gyereket megtanítani olvasni. Itt van, értelmesen le van írva ebben a kis könyvben. Takács Anna eloszlatta mind a dyslexia, mind az olvasástanítás misztériumát. Ez a vékony kis könyv tökéletes segítséget nyújt ahhoz, hogy bárki megtaníthassa saját gyermekét olvasni. Világos, tiszta gondolatmenete könnyen érthető, logikusan felépített tematikája bárki számára követhető. Az én gyermekeim ma már egyetemre és középiskolába járnak, vidám, elégedett, céltudatos, kiegyensúlyozott emberek, biztos vagyok benne, hogy ha újra kezdeném, sem tennék másképp. Nem bíznám a közoktatásra a gyermekem sorsát, boldogulási esélyeit és szellemi fejlődésének végkimenetelét, és mindennek alapja az olvasás, Ahhoz pedig kétség nem fér, hogy ez a könyv tökéletes segítség. Nélküle neki sem állnék.